Epstein-Barr Vírus (EBV) Vizsgálat

Epstein-Barr vírus (EBV) VizsgálatEpstein-Barr vírus (EBV) Vizsgálat

Az Epstein-Barr vírus mintavétele, tesztelése, kiértékelése

Az EBV a humán herpesz vírusok családjába tartozik, számos rosszindulatú (malignus) tumorral is összefüggésbe hozható. Az EBV az első humán vírus, amelyet sikerült közvetlen összefüggésbe hozni egy rosszindulatú emberi daganattal (humán Burkitt-limfómával). Ez a vírusfertőzés nagyon elterjedt. Magyarországon az 5 éves gyermekek mintegy 70%-ánál, a felnőttek 95%-ánál fordult elő korábban ilyen fertőzés.


A legtöbb ilyen fertőzés tünetei hasonlóak a megfázáséihoz vagy más vírusfertőzéséihez. Néha azonban a tizenévesekben és fiatal felnőttekben más és súlyosabb tünetekkel jelentkezik. Ezt a kórképet (mellyet többnyire EBV-fertőzött személlyel való csókolózás vagy más bensőséges kapcsolat révén kaphatjuk el) nevezzük mononukleózis infekciózának vagy mirigyláznak. Latin nevét a véráramban nagy számban megjelenő egymagvú (mononukleáris) fehérvérsejtekről kapta.

Elvétve az EBV néhány ritka rákos betegség, például a Burkitt-féle nyirokmirigy-daganat (limfóma) és az orr illetve a torok egyes daganatainak képződéséhez is hozzájárulhat. Úgy vélik, hogy az Epstein-Barr vírus bizonyos génjei megváltoztatják a fertőzött sejtek növekedési ciklusát, és emiatt azok rákossá válnak.

Nem mindenkinél jelentkeznek tünetek, és a mononukleózis infekcióza 4 fő tünete (a nagyfokú levertség, a láz, a torokfájdalom és a nyirokcsomó megnagyobbodás) sem mindenkiben figyelhető meg egyszerre.A jelenleg forgalmazott vírusellenes készítmények gyakorlatilag nem fejtenek ki hatást a mononukleózis infekcióza tüneteire, ezért nem használandók.

Az EBV a szervezet csaknem minden szervét, szövetét képes megbetegíteni, a szövôdmények elôtérbe kerülése a klinikai képben jelentôs diagnosztikus problémát jelenthet. A legtöbb komplikáció azonban spontán és teljesen gyógyul, de igen ritkán a betegség halálos lefolyású is lehet.

SZEROLÓGIAI VIZSGÁLATOK:

Az aspecifikus heterofil antitest gyermekekben, vagy a betegség korai fázisában fals negatív lehet. Típusos klinikai kép mellett, ha a vizsgálatot hetenként ismételjük, a 3. hét végére felnôttekben 90%-ban pozitívvá válik.

A specifikus antitest vizsgálatokat kb. 10%-ban indokolt elvégezni, amikor típusos kép mellett a heterofil antitest pozitivitás nem jelenik meg, gyermekkorban, amikor a heterofil antitest gyorstesztek fals negatív eredményt adhatnak, illetve atípusos klinikai kép mellett. Az EBV különbözô antigénjeivel szemben kialakult IgM és IgG típusú antitestek vizsgálata teszi lehetôvé az akut, a korábban lezajlott és a recidiváló betegség elkülönítését, a krónikus aktív betegség, illetve az Epstein-Barr Vírus okozta malignómák (Burkitt lymphoma, nasopharyngealis carcinoma) diagnózisát.

Az akut EBV infekció a vírus kapszidja (VCA) ellen megjelenô IgM típusú antitesttel egyértelműen igazolható, ez kerül kimutatásra, amikor a leleten EBV IgM meghatározás szerepel. Az antitest 1-2 hónap alatt tűnik el. A EBV (VCA) IgG is jelen lehet már a betegség észlelésekor, ez késôbb, az egész élet folyamán kimutatható. A EBV IgG jelenléte, kimutathatósága önmagában, korábban lezajlott betegséget bizonyít.

Dr. Széll András
ügyvezető igazgató
Mikrobiológus, laboratóriumi szakorvos
Dr. Széll András
Telefon:
(20) 914-6991,
(30) 626-4130
Email: mikromikomed@t-email.hu
Rendelési idő:
Hétfőtől péntekig: 8-10 óráig